2016. március 29., kedd

A Netflix a képregényadaptáció Fenegyereke

Ma hajnalban láttam a DareDevil 2. szezonjának záróepizódját és a Netflix megint mocskos nagy sallert adott mindegyik képregénysorozatnak, még úgy is, hogy az évad második fele határozottan gyengébbre sikeredett, mint az eleje. Parádé volt az első 7-8 rész, letisztult történetvezetéssel, érdekes karakterek közti dinamikával, gondosan megírt párbeszédekkel, gyönyörű operatőri munkával és egy abszolút nem nyálas szerelmi szállal. 



Mellékkarakterek...
A Megtorló (tudom, hogy The Punisher, csak én magyarul olvastam Pókembert még a '90-es évek közepén) alapjában véve egy gagyi, klisékre alapuló karakter lenne. Egy arc, akinek nincsenek képességei, csak egy halom csúzlija és nagyon haragszik a szervezett bűnözésre és a halotti leveleket golyóval írja kutya helyett disznóbőrre. Még a háttértörténete is klisés, megölték a családját, ahogy Dolph Lundgren óta mindenkinek és ezért zabos. Ehhez képest kapunk egy (gyakran szó szerint) őrlődő karaktert, akiben tombol a keserűség és megbánás és akiben olyan erő van, amiért a fél X-Men ölni tudna. Hihetetlen milyen mélység van a karakterben, a temetős jelenet (E04 vége) a szezon egyik csúcspontja. A Van Helsing óta tartok egy zsilettet a klaviatúra alatt, hogy csuklónál legyen, ha valamelyik karakter elkezd nyavajogni, de ez a csávó úgy nyavajog, hogy nem nyavajog. Jó lett na. 
Foggyval óriásit fordul a világ az évad felénél. Ő végig a Megtorló ellen beszél, ő tűnik a legkevésbé rugalmasnak a témában, aztán amikor Matt lekési a nyitóbeszédet, amit végül ő tart meg, jól láthatóan meginog és átértékel. Ügyes, jól megírt jelenet, nagyon tetszett.
Karen ebben a szezonban kinövi a szerencsétlenkedést és karakán csaj lesz belőle, akit nagyon tisztelsz a kitartásáért és elszántságáért, amivel kutatni képes, elismeréssel adózol a szellemi képességeinek és elcseppented a nyálad, amikor feszes szoknyában sasszézik be a fantáziádba. 
Wilson Fisk kapott vagy 3-4 jelenetet, ugyanaz a főgeci aki volt, de megkapta a teljes évad (szerintem) legerősebb 3 percét (E10 Mattel az asztal két végén). Egy úr a rácsoshotelben is úr, ugyebár
Elektra karaktere a képregényben egy kétségbeesett karakter, aki a közelharcban nyújtott teljesítményével és a hihetetlen külsejével palástolja a senkihez sem tartozás miatt érzett önbizalomhiányát. Szerintem ezt tökéletesen hozza vissza a sorozat, pont annyit és úgy kapunk, amennyit kell.
és Matt..
A Matten végbement személyiségfejlődést, a két nőhöz fűződő és egymástól gyökeresen különböző viszonyon keresztül mutatja be a forgatókönyvíró, amihez adódik jó pár flashback, amelyek sokat dobnak az élményen (és a megértésen).
És mégvalami. A rendező ebben a sorozatban nemcsak rendet csinál, hanem idősporló és mégis elegáns közlési módokat használ arra, hogy megértessen veled ezt-azt. Ha például azon csodálkozol, hogy az egyébként kőkemény bunyójelenetek alatt, miért nem kap Matt olyan brusztflekket, hogy egész nap nehezen lélegzik (Karinthy után szabadon), akkor ez bizony a jelmeznek köszönhető és ezt úgy adja a tudtodra, hogy Melvin megütögeti Matten a jelmezt (E13 elején, amikor megkapja az ikonikus Billy's Club-ot) és a hangon hallod, hogy a ruha elég masszív anyagból készült (mondjuk egy merevedés fájdalmas lehet benne :D ). 
Visszatérve a közlési módokra ez olyan, mint amikor a Tinker, Tailor, Soldier, Spy-ban Smiley kiengedi a legyet az autóból. Fél pillanat alatt megérted, amit egy párbeszéd nem tudna megmutatni.
Matt sem a kifejezett fényes páncélú lovag ebben az évadban, ő is esendő, hülye döntéseket hoz, makacskodik, hús-vér szereplő és nem egy félisten. 

Az tetszik a legjobban a Daredevilben, hogy végre képernyőn is látom a kedvenc comic-írómnak az elképzeléseit. Amíg Chris Clermont írta az X-ment, addig a ,,mutánsok'' hús-vér szereplők voltak, akik állandóan szoptak. Gyerekként mindenki azt hiszi, hogy aki tud repülni, vagy nagyon erős, annak az életében nincs semmilyen probléma, Clermont történetei viszont épp arról szóltak, hogy mindenkinek megvannak a maga démonai, az emberek közti különbség pedig éppen abban rejlik, hogy miként számolnak le velük. Annyira jó látni, hogy az Avengers-féle (kétségtelenül látványos, de) agyatlan csihi-puhi helyett igenis tisztességesen meg lehet írni a karaktereket, gyökeresen más dinamikát lehet adni a szereplők közti viszonyoknak és hogy egy szuperhős(ök)ről szóló filmben lehet szürkében gondolkodni fekete-fehér helyett. 

Noir sorozathoz, noir harcjelenet dukál és ezt meg is kapjuk böcsülettel, a szűk helyen történő bunyók tökéletesek, nagyon szépen dolgoznak az operatőrök, a koreogréfiák is jók, de a legjobb a csatornás jelenet, amelyik tényleg a ,,karfamarkolós'' kategória, gyönyörű színekkel és kiváló ötletekkel. Hogy megközelítik-e a csörték, a minden idők legjobb bunyójait felvonultató Banshee csatáit? Ez ízlés kérdése, szerintem igen. 
(Persze lenne még miről írni, de nem akarom elhúzni, mert a végén 20,000 karakteres lesz ez a szösszenet és az nem túl olvasóbarát. )

Nyolcast adok ennek a szezonnak, lehetett volna több is de 13 negyvenperces részbe sűrítették bele Punishert, Elektrát és a Kezet is. Ha másfél órás Sherlock-részek lennének talán bele is fért volna, így viszont a ráérős mesélésből rámenős lett, és ez a minőség rovására ment.
Mit jelent ez a nyolcas?
Jelenleg 7 képregénysorozat fut legjobb tudomásom szerint: Arrow, Flash, Gotham, Legends of Tomorrow, Marvel's Agents of Shield, Jessica Jones és Daredevil.
Az üres estéken inkább igyál Domestost, mint hogy Arrowt, vagy Flasht nézz, mindkettő minősíthetetlen és röhejes. Nézhetetlen, buta, gagyi fércmunkák kettest érnek húszas skálán. A Green Arrow egy egész jó karakter lehetne, de a 2. évad közepén már szőke csöcsök verekedtek mellette magassarkúban és onnan teljesen komolyanvehetetlen az egész. Engem a ,,harcjelenetek'' cici-fesztje mindig egy jól sikerült licis álarcosbálra emlékeztettek, ahol összebunyóznak a csajok. A féltett kamaszálmok, oly nagy csodák (Rómeó és Júlia musical után szabadon XD ) :D
A Gotham erős hármas, van benne 1-2 nagyon jó jelenet, ha elvakult képregényfan vagy és kezed-lábad összetörted a téli sítáborban üsse kavics bámuljad, de halkan, mert ha a szomszéd meghallja akkor elzárja a fűtésed. 
A Legends of Tomorrow gyakorlatilag egy fapados Avengers, nincs benne mélység, nem is vicces, de legalább a karakterek is érdektelenek (és nagyon hülyék. A Scorpionban van még ilyen, hogy Neked hamarabb eszedbe jut a megoldás, mint a ,,zsenik'' csapatának.). Ha komolyan rágyúrnak az írók a forgatókönyvre, lehet ez még középszar is egyszer.
A Marvel's Agents of Shield nevében nem véletlenül van benne a Marvel. Nagyon kell az oda, másképp nem lehet eladni. Tévétörténeti mélypontokba képes süllyedni, valahol Jockey kacagása és a Vámpírnaplók között van, Isten is 2.5-nek teremtette. 
A Jessica Jones Netflix-sorozat, hozza a stabil hetest, a főgonoszuk, Killgrave félelmetes, a motivációk érthetőek, a meglepetések ülnek, a csajnak alávernék. Mondom nah. Hetes.
Azt hiszem a fentiek fényében a kerek nyolcas mindent elmond a Fenegyerekről. 

2015. szeptember 9., szerda

A talán utolsó szó jogán.


Elolvastam vagy szózötven cikket a menekültproblémáról. Olvastam bejegyzést ,,jobbról'', olvastam írást ,,balról'', voltam nyűg liberális eszmefuttatások alatt kommentben, és téptem a klaviatúrát konzervatívnak csúfolt szemlélet ellen is. Olvastam magyarul, olvastam angolul, olvastam románul és egyszer még a Google translate segítségét is igénybe vettem, a német tudásom kicsivel rosszabb lévén, mint a kínai. Jó móka volt egy adott ponton, de kicsit belefáradtam.
Ezen írás inkább azokhoz szól, akik nem értenek velem egyet, de nyilván nem csak nekik írtam. Ez a néhány bekezdés/pont azt tükrözi, hogy miként látom MOST ezt a kérdéskört.

Tisztelet vitapartnereim!

1. A tájékozódás kérdése
Néhányatok felvetette, hogy az esetenként markánsan megfogalmazott véleményem nélkülözi a megalapozottságot. Mint már a bevezetőben is említettem igyekeztem mindenhonnan meríteni információt. Eljutottam odáig, hogy a DK honlapjáról Vágó István köztudottan ultraliberális FB-bejegyzéseit olvastam (némi Gyurcsány-propagandával fűszerezve, de nem lepődtem meg). A kérdésem az lenne, hogy TI elolvastátok a szélsőjobbos portálokat? Megpróbáltátok megérteni, hogy amit Ti zsigeri gyűlöletnek, meg rasszizmusnak és xenofóbiának tituláltok, az milyen gondolatokból merít? Csak mert a helyetekben az én számomra furcsa lett volna, hogy hirtelen minden országban embergyűlölő lett az átlagember (gondolom azt tudjátok, hogy menekültellenesek lettek a közvéleménykutatások még az olyan menekülteket pártoló országokban is, mint Franciaország, vagy Németország).

2. A kérdés egyik alapja
Szerintem ott áll vagy bukik az egész vita, hogy abban a kardinális kérdésben egyet tudunk-e érteni, hogy két gyökeresen különböző kultúra, mesterségesen és hirtelen egymás mellé telepítve, egy területen, megfér-e egymás mellett, nagy konfliktusok nélkül (potenciálisan veszélyt jelentve az őslakosok kultúrájára)?
Szerintem nem tud együttélni. (Pláne nem egy olyan országban, ahol Magyar Gárda alakul egy olyan kultúrával szemben, amelyik évtizedek óta együtt él, nevetséges az a feltételezés, hogy együtt tudnak élni, akár rövid, akár hosszútávon.)
Nektek mi a véleményetek?

3.A kérdés másik alapja
Képes-e Magyarország, vagy képes-e Európa eltartani plusz X millió embert? Integrálni, nyelveket tanítani,  élelmezni, ruházni, tetőt biztosítani nem egyszerű és nem olcsó mulatság. Egy akkora gazdaságnak, mint Németország ez nem akkora probléma, de gondoljunk csak Szlovákiára, Csehországra, Szlovéniára, Horvátországra, Bulgáriára, Lettországra, Lengyelországra.
Ha már az integrálásnál tartunk. A No-Go zónákról mi a véleményetek? Tudjátok, az az 55 svédországi terület, ahol a Saría a törvény. Szeretnétek ilyen zónát az országotokban?

4. Racionális vagy érzelmi döntés?
Ha abból a premisszából indulunk ki, hogy a racionális kérdéseket (mivel üssek be egy szeget, kalapáccsal vagy vésővel..?) racionális módon kell megoldani, az érzelmi döntéseket pedig érzelmi módon, akkor melyik megoldást tartjátok célravezetőnek? A racionálist vagy az érzelmit?
Ha másképp tesszük fel a kérdést, elég-e a menekültek iránt érzett empátia, illetve egy sírós kisfiú egy fényképen, ahhoz hogy X millió embert engedjünk be Európába/Magyarországra?

6. Szerintetek minket nem hat meg egy ilyen kép? Komolyan úgy gondoljátok, hogy mi ilyen érzelmileg selejtes emberek volnánk?
Segítek, nem vagyunk. Egyszerűen csak úgy gondoljuk, hogy két kisírt szemre nem lehet globálpolitikát alapozni, legyen az bármilyen megható.
Én sajnálom ezeket az embereket és nem hitegetem magam olyasmivel, hogy tudnám, hogy min mennek keresztül, vagy hogy mit éreznek, mert elképzelni sem tudom, Ti sem tudjátok.
Segíteni kell nekik, ez nem kérdés. Hogy hogyan segítsünk és mekkora áldozatot vállaljunk, szerintem óvatos megközelítést igényel, szerintetek all-int. Ebben nem fogunk egyetérteni, mert én tudom hogyan válaszoltam meg az első öt kérdést.
Ti tudjátok?

 


2015. január 9., péntek

12 gyilkosság margójára.

Én megértem hogy az átlagpolgár kétibites agyában valami vagy jó vagy rossz, valaki vagy bűnös vagy áldozat, de ez az álszent mártírcirkusz, ami a franciaországi események után történik, már kezd kiborítani.
Dióhéjban a történet. Van egy párizsi hetilap, a Charlie Hebdo, amelyik egyebek mellett gúnyrajzokat publikál. Jelentek meg olyan képek, ahol Jézus félreérhetetlen szexuális viszonyba keveredik Istennel (linkelném a képet, de ilyen alpári dolgok nem valók erre a blogra), jelentek már meg hasonló képek másokról és végül de nem utolsósorban Mohamedről is. Ez utóbbit 3 iszlámista állat nehezményezte és megöltek 12 embert, köztük egy rendőrt.
Szóval megértem, hogy az átlagpolgár kétbites agyában ez egy jó-rossz szituáció és a Charlie Hebdo munkatársai az ártatlan, MÁRTÍR áldozatok, de azért nézzük már meg közelebbről.
A félreértések elkerülése végett elöljáróban elmondanám, hogy semmilyen formában nem tartom tolerálhatónak az erőszakot, mint problémák megoldására alkalmas eszközt, és a visszavágás mértékét összehasonlíthatatlanul, mértéktelenül, és nevetségesen túlzónak tartom. Feltétlenül meg szeretném jegyezni, hogy semmilyen formában nem hiszek sem Istenben, sem semmilyen más, felsőbb (értsd: természetfeletti) hatalomban.
Nade.
Ez nagyon nem a szólásszabadságról szól more. Amit a Charlie Hebdo médiamunkásai csináltak az öncélú, ízléstelen bunkóság volt és ha abban a világban élnénk, amiben szeretjük hinni hogy élünk, akkor ezt nem engedték volna.
Tudod mi a szólásszabadság gyakorlása kérlekalássan? Amikor KONSTRUKTÍVAN szólsz valami ellen, amikor véleményt nyilvánítasz valami mellett, úgy hogy az másnak nem tetszik, vagy amikor kiállsz valamiért/valakiért, mondjuk a rendszer ellen. A netadó elleni tüntetés például egyfajta szólásszabadság gyakorlása volt.  Az nem szólásszabadság amikor hülyére vehetsz mindenkit, aki nem azt gondolja amit te. Az tahóság. Annak is a java. Ha például randomra azt mondom neked, hogy, ,,az a Balatonberényben napvilágot látott, sikoltozásokba öltöztetett, szultán udvarát megjárt büdösszájú, ritkafogú, édes jó anyucikád, te Mozartszerető senkiházi'', az nem szólásszabadság. Akkor sem ha történetesen rühellem Mozartot. Ilyenformán, ha azzal kóstolgatlak, hogy te rohadt keresztény/muzulmán/krisnahívő és ezt egy újságban jelentetem meg (mert valamiért megtehetem) az sem a szólásszabadság gyakorlása, hanem nettó türhőség. Na úgy.
Ha már itt tartunk, szerintem ma a világon nincs szólásszabadság sehol. Sehol nem lehet azt írni, hogy a fekete is lehet rasszisa, hogy a cigányok n százaléka lop és még sorolhatnám. Vannak országok, ahol azt sem lehet leírni, hogy a vezetők nem vezetnek. Vannak dolgok, amiket nem szabad kimondani, leírni, elénekelni, vagy elmorzézni, mert tabutémák. Nem mintha ez egy jó dolog lenne, de ma 2015-ben, egy ilyen világban élünk. És akkor kérdezem én kérlekalássan. Ha az előbbi dolgokat nem lehet kimondani, akkor miért lehet másokat randomra sértegetni? Hogy van az hogy bizonyos emberek szólhatnak szabadon, mert x a véleményük, mások meg azért nem mert y? Egész pontosan erre a helyzetre lebontva, a kérdésem az, hogy mégis miért mondhat a Charlie Hebdo büntetlenül amit akar, ha másoknak be kell fogniuk s pofájukat?
Ezek után úgy beállítani a Charlie Hebdo szerkesztőit, mint olyanokat akik ez ellen a világ ellen harcoltak, a szólásszabadságért haltak meg és ilyenek, egyszerűen nevetséges. Vallási provokáción, gúnyrajzoláson kívül nem tettek semmit. Nem szólásszabadságharcosok voltak és nem is mártírok. Olyan emberek akik azokat rugdosták, akiket nem kellett volna, és ezért nevetségesen, és aránytalanul nagy büntetést kaptak. Tényleg sajnálom őket. Még jobban a családjukat, a gyerekeket akik apák és anyák nélkül maradtak. Állítom, hogy ebben a történetben ők szívták a legnagyobbat.
(Persze joggal felmerül a kérdés, hogy miért most borult ki a bili az iszlamistáknál, mikor már majd' egy évtizede jelennek meg ezek a firkák? Nemtom, tudtok valakit akinek érdeke egy iszlámellenes közhangulat?
De persze ehh, hagyjuk a konteókat.)
Mielőtt valamelyik félanalfabéta aki idetévedt elkezdene bélyegeket rámsütögetni, elmondom még egyszer. Nem kellett volna meghalniuk. Nem ezt érdemelték. Az állatokat akik ezt tették nem menti semmi. Égjenek a gyehennán Mozartot hallgatva, vagy kapjanak száz év Bastille-t. Esetleg mindkettő, mert megérdemlik. Viszont ne csináljunk mártírt azokból, akik NEM ÉRDEMLIK MEG, mert ezzel pont azokat a mártírokat sértjük és bagatelizáljuk, akik viszont igen.

Uff.

2013. december 5., csütörtök

A nyelv műve (vissza?) lő..

De kit kedves? - Ne aggódj, vagyok olyan ,,rendes'', - hogy nyelvi sznobizmusom dacára - majd' bárkivel csacsogni leülök egy lócára. - Vádolsz engem, s záporoz szavad, - De elámítana téged a lomha gondolat, ha utolérne, de nem tud mer' szaladsz: - Nem érdekel a hogy, értsd meg.  Csak az hogy mit mondasz. - Szép igékkel dicsérsz, hízelegsz, s legyezed énem - de közben feddsz is. ,,Miért kell szinonima-orgiában élnem?'' - Nem érted, hogy enélkül nekem kéne félnem. - A súlyos szó-palást és mondat-korona alatt - Pőre a király, s ez a titok emel frázis-falat. - Elmondom Neked most egy példával, - miért nem kell előhozakodnod a témával.
Vegyük a rajzot. Ugye azt szereted? - Mostanában gyakrabban nyitod ki a szelepet, -  ahonnan forma, szín, vonás ömlik a papírra - Gondolatot sem pazarolva radírra. - Kifejezed magadnak, amit gondolsz, érzel, mozgat, ami kecsegtet a sírással - Látod kedves? Pont így vagyok én az írással. -  S ha én nem szégyellem magam, mert egy vonalat sem tudok meghúzni egyenesen - miért pironkodsz Te, ha barokkos körmondat nem jön ki szellemesen?
Tény hogy nem hiszek butaságban, számban nincsen holmi ,,deviszont'', - még ha fehér szárazból fogyasztok is egy demizsont, de nem mondtam még senkinek soha: - ,,nem vagy te virtuóz, inkább csak ostoba''. -  Nem veszekedtem soha a kifejezésen, mert az csak a szép csomagolás - Olyan, mint a cowboyoknak a vájldveszten a lovagolás. - Jó ha van, de ha a tettek hibádznak mit sem ér - legjobb lesz, ha eladom egy kósza, lyukas garasér'.
Hogy a kellemes részekre is válaszoljak, persze - nyelvileg a csóknál jobb, mi is lehetne? - Mindazonáltal szép hölgy, az a firkás helyzet -  (férfiként nem mehetek szótlan el e mellett) - Van ami csóknál is jobb, tudok is egy párat.., - de nem mutatom, mert este van, késő s bánat, - lesz ha nem fogsz tudni pihenni, magamra veszem - s bár,  a tudat, hogy emiatt forgolódsz nem fogja elvenni eszem, - mégis kicsit haragudnék a ,,beste dalnokra'' -  hogy nedves ágyneműben hagylak Magadra - Ki tudja? A végén még megfázol Csacsinszka..- Ki fog akkor rámnevetni kacsintva? :D
       

2013. október 3., csütörtök

A ,,szakma'' margójára..

Rend a fejekben..?

Késve bár, de megnéztem a PL első fordulójának magyar nyelvű összefoglalóját. Hallószervi károsodát ugyan nem, de mélységes felháborodást okoztak azok a mondatok amelyeket a meghívottak (Salló és Juhar, hál’ Istennek nem a Várhídi – Bognár – Puhl trió volt) az Arsenálról mondtak.

I.,,Az Arsenal játékospolitikája nem megfelelő és ebből előbb utóbb gond lesz.’’ Sallói
Nem ártana tisztázni, hogy mit is jelent a gond. Ha a gond az, hogy nem nyerünk bajnokságot, akkor erre azt mondom, hogy az még nem is cél a következő két-három évben. Ha a gond az, hogy nem lesz BL-hely, akkor meg azt, hogy éppen az ötödik szezon jön amikor ezt mondják és guess what..? A BL-selejtező meccset (amitől úgy tartott sok szurkoló, köztük én is) lesimáztuk háromnullra, Arteta, vagy egy jó formában levő Giroud nélkül.

II,,Majd kapkodva gyorsan igazolok valakit, hogy befogjam a nézők száját. Koncepciótlan. Nem tudom , hogy ott vannak-e scoutok, mit néznek, de nem igazolt jól’’ Sallói
Tehát a szakértő úr nem tudja, hogy annál a csapatnál aki kinevelt egy fél világválogatottat és olyan fiatal tehetségeket fedezett fel mint pl. Fabregas vannak-e scoutok. Ön szerint? Ha már itt tartunk szakértő úr, tetszene esetleg mondani egy olyan igazolást az Arsenál utóbbi x évéből, amikor nem hiányposztra jött valaki, hanem csak azért, hogy a szurkolók FOGJÁK BE a szájukat? Erős kijelentésnek érzem továbbá a ,,koncepciótlan'' kifejezést, egy hiányposztokra igazoló, az ár/érték arányt következetesen szem előtt tartó csapat esetében.  

III,,Szerintem erre kell itt kihegyezni a dolgokat. Most meg elindul az a tendencia, hogy most gyorsan valakit, aki még a piacon van, azt kapjuk el, és fel is tudják verni annak az árát és a játékos is jó pozícióba kerül, de az idő, már kifutottak belőle. Bármilyen döntés születik szerintem, az már ilyen utólagos döntés lesz. ’’ Juhar
Juhar hihetetlen, magyar nyelvművelést elősegítő kvalitásainak ecsetelésén túlmenve, feltűnt valakinek, hogy felvert árú játékosokat veszünk? Mert nekem a vásárlásaink kifejezetten akciósnak tűnnek, az ár/érték arány szempontjából (Pl. Cazorla).

IV.,,Nem csak az a baj, hogy nem akarnak kifizetni 20-30-40-50-100 milliót egy játékosra, hanem náluk van egy fizetési sapka, ami 100.000 font körül van heti fizetésben. Most például Rooneynak 300.000 fontot ajánlottak a Chelseanél. Ez a másik probléma, amit át kellene hidalniuk. Van Persie elvesztése is ennek volt köszönhető. Nem akarják az öltözői egyensúlyt felbontani.’’ Sallói
Szóval így megy ez szakértői körökben. Ha valamiről egy defektes büfijük sincs, kitalálnak valami emészthető balgaságot. Wenger világosan elmondta a méltán hires The Independent cikk-interjúban a futballról alkotott filozófiáját:,,Success – I make it, I won’t buy it’’, azaz a ,,sikert én elérem, nem megveszem’’, sőt rávilágított arra is, hogy egy futballklubnak szerinte társadalmi felelőssége  is van( "I believe a club has a social responsibility. We are very conscious of that.").  Nagyon jó cikk, angolosoknak könnyen érthető, de ha  van pár ember aki németes vagy egyéb idegen nyelves, de elolvasnák magyarul (és az Utwenger szerkesztői is beleegyeznek) záros határidőn belül lefordítom magyarra (http://www.independent.co.uk/sport/football/premier-league/arsene-wenger-success--i-make-it-i-wont-buy-it-906388.html ). Elmondta azt is, hogy neki nem tűnik fairnek 100 millió fontot veszteni és focizni. Nem is kérdés, hogy ez a hozzáállás éles ellentétben áll az (leginkább a Chelsea, Real, Barcelona, City, PSG, Monaco által képviselt)  ,,annyit fizetünk, amennyiért idejön játszani’’ mentalitással. Vitázni lehet a létjogosultságáról a 21. században, de keseregni vagy mást várni nem érdemes. Különösen visszataszító azonban, hogy egy szakkomentátor értetlen laikussá válik az Arsenal kapcsán, mert a fentieket nem tudja és pont azt szajkózza, amit mindenki más. Lehet, hogy én vagyok elfogult, túlságosan konzervatív, de én még mindig azt hiszem, hogy a tévében levő, véleménnyilvánító emberek kiválnak közülünk (vagy legalábbis ki kéne válniuk),  éleslátásukkal, többletinformációjukkal, vagy egyszerűen azzal, hogy jobban átlátják a dolgokat, mint az egyszerű halandók. Ez egyáltalán nincs így sajnos.  

V.,,Ennek a játéknak vannak bizonyos szabályai. Arról is beszéltünk, hogy mi van akkor ha egy szezonban senki nem igazolna. Egy csapat sem. A szurkolónak igazolni kell egy nevet, egy valakit aki neki hitet ad. Ezt a szabályt Wengerék (..) felrúgták. Évek óta nem igazolnak, mennek el sorban a játékosok’’ Sallói
1.)NEM. Nézek focit egy pár éve és határozottan állítom, hogy soha de soha nem hallottam sem írott sem íratlan szabályról, ami kötelezővé tenné egy klubnak, hogy igazoljon.
2.)Játékosokat NEM a szurkolóknak igazol az ember, hanem a csapatnak (kivéve persze, ha Florentino Perezről van szó, muhaha).
3.) Wenger nem rúgta fel (némi képzavarral élve) a nem létező szabályt. Egyrészt, mert nincs mit felrúgni, másrészt, mert minden évben igazolt. Nem volt olyan szezon, hogy valaki ne jött volna. Hogy bevált az illető, vagy nem vált be, az más kérdés és nem tartozik ide.
A fő problémá ezzel a mondattal (és emiatt is szakítottam ki a beszélgetés kronológiájából), hogy sejteni vélem azt, amit Sallói ugyan nem mondott ki, de körüljárt: egy elit csapatnak illik csilliárdokat fizetni játékosokért, fizetésekért stb.. Ez nem igaz. Egy elit csapatnak azt kell tennie, amit érdekei megkívánnak, ahhoz, hogy elit maradhasson és ezt az Arsenal eddig megtette. Nem vagyok az az elkiabálós típus, de idén megint BL-be jutottunk, mi csak nyerünk a Financial Fairplayjel, minden kulcsjátékosunk megmaradt, a sérüléseket leszámítva minden rendben van a klub körül. Az Arsenal futballfilozófia, és bármennyire is nevetnek ezen egyesek (főleg a fent említett csapatok szurkolói), amíg Wenger van ez így is marad. Én sem bánnám ha nem lenne mindig vaskalapos az öreg és egyszer az életben a zsebébe nyúlna, de nem lenne felhőtlen a mosolyom, ha csak a szurkolókért kockáztatna 50 misit egy Neymarért, aki vagy beválik vagy nem, ha PL-t nyernénk, de 100 milla mínuszba verné a klubot egy Bale-transzferrel és szép lassan a középmezőnybe tartozó Pool sorsára jutnánk, vagy ha olyan posztra igazolna világklasszist, ahol már egyébként is van kettő.

GoGu Nerds! :D

2013. szeptember 7., szombat

5+1 dolog amit utáltam benned, magyar labdarúgás.



1. Konstans hazudozás. Ha véletlenül megverjük Andorrát és nem kapunk ki a grönlandi döglött fókáktól sem, akkor rögtön jön a fogadkozás, a nagy arc, meg az ,,esélyesek vagyunk''. Ilyen tévképzetekkel rendelkező labdarúgó szakosztály (vagy szövetség, ha úgy tetszik) nem volt még egy a Földön. Az hogy egy diák nem tudja megállapítani, hogy mennyit tud, az oké. Gyerek még, ,,majmegnő'', megtanulja hogy hol a helye és az értékítélete kifejlődik annyira, hogy behatárolja a helyét a világban. Az, hogy egy ország labdarúgó szövetsége (MLSZ) ne ismerje a saját határait, minimum nevetséges.

2. Magyar edzői stáb. A magyar edzőtársadalom mindennek az alja. Európa szinten nevetséges taktikai képzéssel és világszinten nevetséges motivációs képességekkel rendelkeznek. Ennek ellenére a külföldi edzők presona non grata-nak számítanak az NBI-ben, amint beteszik a lábukat az országba, kiutálják őket. Az edzői szakma kutyái, a magyar labdarúgás haldokló testéért küzdenek, és nem tűrik (a saját megmaradásuk érdekében nem is tűrhetik) hogy egy hozzáértő gyógyító talpra állítsa a beteget. Olyan sokatmondó, hogy tavaly a Videoton Fehérvár, azzal a Paulo Sousával játszott az Európa Liga csoportkörében, akit idén a Bajnokok Ligája sorsolásra hívott meg az UEFA, míg idén egy magyar edzővel esélytelenként, nevetségessé válva estek ki a montenegrói Podgorica vendégeként. Paulo Sousa a magyar labdarúgás fejlesztésére tett javaslatait kritizálták és fellegekben járónak titulálták és mivel nem fogta be a száját és nem állt be a sorba, kiutálták Abszurdisztánból, azért hogy újdonsült csapatánál, az izraeli Maccabinál vállaljon munkát és úgy verje ki idén nyáron a magyar bajnokot (Győri ETO), hogy a nemzetközi sajtó lichtensteini félamatőrökhöz hasonlítsa a csapatot. Teljesen mindegy szerintem, hogy Orbán Viktor valahogy felépíttette a Puskás Akadémiát amíg az edzők, akiknek a fiatalok felkészítése a célja, ilyen harmatgyengék. Kattints IDE, Peterdi Pál, nyomasztó aktualitással bíró 1974-ben (!!!) megjelent cikkéhez.

3. A magyar labdarúgást vezető emberek. Fejétől bűzlik a hal, ahogy mondani szokták. Nem is tudom mit vártam az idei selejtezőktől, mikor a vezetésben senki sem változott. Hogy fordulhat az elő, hogy Izrael ellen játszunk barátságos meccset, mikor tudjuk hogy divat zsidózni a magyar stadionokban (nem a transzparenst készítőket akarom védeni, csak azt mondom, hogy egy futballvezetőnek ilyesmire illik figyelnie)? Ki a felelős azért az MLSZ-en belül, hogy egy BARÁTSÁGOS, FELKÉSZÜLÉSI, TÉTNÉLKÜLI meccset nem tudunk megrendezni balhé nélkül? Aki nem tudná, annak leírom, hogy ez volt az a mérkőzés, ami miatt a budapesti Magyarország - Románia találkozót zártkapuk mögött rendeztük. És ez két pontunkba került (a román csapat a 94. percben egyenlített). Ki a felelős azért, hogy a válogatott kispadján egy soha semmit az asztalra le nem tevő taktikailag szánalmasan képzetlen ember ül? Na de egerváriról később.

4. A labdarúgók. Én nem vagyok focista, sosem voltam. De azt fel nem foghatom, hogy egy Guzmics, aki másfél perccel (!!!) a kezdő sípszó elhangzása után olyan hibát vét, amiért nekem annak idején a sulipályán Péter Tibi leordította a fejem (teljes joggal), hogy a fenébe vállalhatja a játékot 50.000 ember előtt, sorsdöntő mérkőzésen?

5. És végül de nem utolsósorban, a magyar labdarúgás rendszerváltást követő éveinek legsemmirekelőbb, legmocskosabb ,,szakembere'', egervári sándor. Hogy félreértés ne essék, arról az egerváriról beszélek aki úgy ül évek óta a válogatott kispadján, hogy nem nyert soha semmit, 1-2 kétes értékű magyar bajnoki címen kívül. Ha pedig valaki az U20as vébén elért bronzéremmel jönne, akkor arra az a válaszom, hogy azt a csapatot Sisa Tibor állította össze, ő tett meg mindent azért, hogy a csapat CSAPAT lehessen. Mivel Sisa Tibornak megvan az a rossz szokása, hogy kritizálni meri a mindenható magyar futballvezetőket, egyszerűen leváltották a kapitányi posztról (persze előbb megvárták, hogy a selejtezők tesztjén sikeresen átmenjen) majd a kész csapatot a ,,bólogatójános'' egervárira bízták, akinek egy kész rendszerrel már nem sok dolga volt.
Egervári agyonmediatizáltatta a válogatottat és ,,szerethető'' válogatottnak neveztette el a sajtó képviselőivel. Olyan ,,hihetetlen'' eredményeket ért el, mint az Andorra elleni 8-0 vagy hogy egy válságban levő (egyébként is csak középszerű) Törökország válogatottja ellen 3+1 pontot vettünk el. Közben következetlen döntéseivel és buta döntéseivel a csapat egyik legjobb játékosát, Huszti Szabolcsot (aki a német elsőosztályban a Hannover 96-ban a kezdőcsapat tagja és húzóembere) elüldözte a kerettől. Huszti meglátásom szerint mindig kihozta magából a maximumot, a magyar játékosokra oly jellemző lustaság, vagy a címeres mez teher mivolta sosem volt észrevehető a játékán, de kíváncsiaknak ÍME a nyílt levél, amivel Szabolcs lemondott a nemzeti tizenegyben való szereplés jogáról.
A mi sándorunk ezen kívül arcpirító módon válogatta össze a játékosait. A tegnap pl. a ,,magyar élvonalban'' (a szókapcsolat is nevetséges) edződött Guzmics Richárd kezdett, Bukarestben a National Arena-ban (amihez képest Boros Miklós sportszakíró szerint a pokol jó hely), 50.000 néző előtt úgy, hogy egyszerűen nincs válogatottbeli tapasztalata és 10.000 (magyar) szurkolónál több előtt még sohasem játszott. A focisok tudják, hogy a középső védő kettős összeszokottságán mérkőzések dőlnek el. Guzmics és a másik belső védő még soha nem játszottak eddig együtt. Ilyen totális melléfogást ilyen szinten nagyon kevesen követnek el. Csak a felkészültséget összehasonlítandó, Romániában egy teljes bajnoki fordulót elhalasztatott Victor Piturca szövetségi kapitány (ilyenre utoljára a kommunizmusban volt példa), hogy a román válogatott egy teljes hétre, felkészülés céljából edzőtáborba mehessen..

5+1 És végül ami a legszánalmasabb, a legrohadtabb és tulajdonképpen szimbóluma mindannak a bohóckodásnak, ami ma zajlik. Hurráoptimizmus és jelentékeny mennyiségű kokain nélkül NEM hihetjük el, hogy bármi záros határidőn belül megváltozhat. Mindaddig amíg a szövetségi kapitány egy számunkra borzasztóan megalázó meccs után, következmények nélkül ilyeneket nyilatkozhat:
A kedvenc mondataim:
- ,,Nem voltunk esélytelenek'' (Jah. Épp csak három gól kellett a döntetlenhez).
- ,,Nem szabad megkérdőjelezni az előrelépést'' (egervári szerint ha eddig nem jutottunk tovább és mostmár megalázóan nem jutunk tovább, az előrelépés.)
- ,,Az észtek ellen kárpótoljuk a szurkolókat'' (Kiváló. Az észt rozmárvadászokat megverjük néggyel és akkor máris kevésbé fáj a bukaresti vereség. Meg biztos 6 pontot adnak érte, bár azzal sem biztos, hogy továbbjutnánk).

R.I.P. Magyar Labdarúgás. Nyugodj Békében.

2011. január 10., hétfő

51. ''Mindenkinek egyenlő esélye van arra, hogy egy tökéletesebb önmagává váljék..''

Hát egy faszt. Mondjuk nekem tényleg egyenlő esélyem van.:P :D

Area 51, rémlik valakinek? Amerikai kormány titkos programja, összeesküvés elméletek, miegymás és egyéb nyalánkságok. Ha érdekel nézz X-aktákat, ami engem illet az ÉN 51. bejegyzésem ilyesmi lesz.

Mikor idejöttem (értsd: Vásárhely) Kolozsvárról, gondoltam nem árt egy-két dolgot másképp kezelni, hosszú távú döntések, meg ilyenek.. really? Szépen lassan teljesen elvesztettem egy-két dolgot és ha nem akarok szellemileg zombivá válni, akkor mint az F kategóriás Dolph Lundgren filmekben (muhahahahaaa): ''I have to get it back''.

Today's Sound

Havefun,
Cs.