Orvosiról..

Őszintén szólva nem gondoltam, hogy az első bejegyzésem erről fog szólni. Azt hittem, előbb magyarfoci lesz, dehát a tegnapi dánok elleni 1-0ás győzelem elvette a kedvem.

Abban a szerencsés (??) helyzetben vagyok, hogy össze tudok hasonlítani egy kis egyetemet egy naggyal. Ha a konkrétan akarnék írni, valószínüleg azt írtam volna, hogy össze tudom hasonlítani a Sapit egy igazival.
Körülbelül két óra után kiderült, hogy ide NEM balettozni járnak az emberek (nem mintha ezt vártam volna). Az első héten a kurzusokon és laborokon feladtak nagyjából annyi olvasnivalót (már amennyiben tényleg tanulni akarsz), amennyi két kisebb tantárgy féléves anyagának felel meg és most második héten vált számomra világossá, hogy az elején elég lightosra vették a figurát. Egyik tantárgy sem egyszerű, semmiből nincs kifejezetten kevés anyag, a tölteléktantárgyakat (lásd: Info , bocs Ákos:D) is komolyan veszik. Itt nincs olyan, hogy a kurzus második felére mész be, nincs olyan, hogy ''bocsinemvoltidőmreferatumotírni''.

Egyik elsőéves nem volt ilyen-olyan okok miatt az első biokémia gyakorlaton és bement második órára referátum nélkül. Tudni kell, hogy minden gyakorlat előtt ki kell jegyzetelni az illető gyakorlatnak a menetét stb., hogy ne úgy állíts oda, hogy fogalmad sincs. Persze az első órán hiányzónak nem volt jegyzete és a tanárnő teljes lelkinyugalommal, minden további nélkül kirakta a teremből. Nem másodéves volt, nem közölték előre a szabályokat, semmi. Egyszerűen csak nem tűrik el a hanyagságot. Well done. Nagyjából ez működik fizika gyakorlaton is, habár a tanárnő ott nem úgy néz ki, mint az antikrisztus, viszont kedves és segítőkész.

Akadt még kellemes meglepetés, elsősorban a tornaterem, ami egy nemzetközi meccs lebonyolítására alkalmas kosárlabdapályát, illetve röplabdapályát jelent. Természetesen van lehetőség labdarúgni, asztaliteniszezni, teniszezni ÉÉS az egyetemnek van saját konditerme, ahova csillagászati összegért (25 RON:D) lehet havi bérletet váltani.

Ami nem tetszik, hogy a titkárnők, az egyetemi könyvesboltban levő eladók mind-mind undokul viselkednek az emberrel, randán beszélnek és egyik másik igen-igen bunkó (értem ezalatt, hogy nem köszönnek vissza pl.). A kurzuson nagyon sokan vagyunk (bár szerintem inkább a Sapin voltunk kevesen), a laborok meg románul vannak, ami nem könnyű, viszont elég nehéz. Nem hittem volna, hogy valaha ezt fogom mondani, de kicsit hiányzik a Sapin az a hangulat amiért önmagában bement az ember néha. A kis létszám, ott kifejezetten előny, sokkal több ideje jut a tanáraidnak arra, hogy elmagyarázzák az anyagot a csoportoknak külön-külön. A furcsa az, hogy a Sapin könnyebb tanulni, bármikor megkérdezhetsz bárkit bármiről, örömmel segítenek, könyvet adnak, magyaráznak stb. mégis arányaiban az orvosin kell többet tanulni. Itt volt arra példa, hogy anatógyakon annyit kérdeztek a diákok, hogy a tanár egy óra után megunta és ''Ia sa intreb si eu ceva'' vigyorral végigkérdezte az az órai anyagot a halálravált (ITT van tétje annak, ha laboron kérdeznek) hallgatóktól.

Mindent egybevéve az a következtetés, hogy nincs következtetés, leszámítva persze, hogy írtam egy rémgyenge bejegyzést:).